Loading...

9. alkalommal rendeztek állásbörzét a Nyíregyházi Főiskolán

 

Immár kilencedik alkalommal rendezte meg az Innovációs és Állásbörzét a Nyíregyházi Főiskola Alumni-, Karrier- és PR Irodája. A rendezvény célja továbbra is az, hogy egy helyszínen találkozhassanak az álláskeresők és a munkaadók. Dr. Jánosi Zoltán rektor köszöntőjében utalt a folyamatos változásokra, hiszen a korábban izoláltan működő felsőoktatási intézmények egyre közelebb kerülnek a munka világához, igazodnak a munkaerő-piaci igényekhez. A megnyitón Kósa Tímea, Nyíregyháza alpolgármestere az innováció és a versenyképesség fontosságáról beszélt. Mint elmondta, a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhelynek nagyon fontos a munkahelyteremtés, ezért minél több befektetőt szeretnének meggyőzni a nyíregyházi lehetőségekről. Ezzel a főiskolán képzett szellemi tőke is a városban maradhatna. A börzén újdonságként most Nyíregyháza is bemutatta fejlesztéseit és futó projektjeit. Idén több mint 20 kiállító mutatkozott be az állásbörzén, az általános munkaközvetítők mellett elsősorban az informatikai, a műszaki és a pénzügyi területekről érkeztek az álláskínáló cégek. Az érdeklődő fiataloknak a rendezvény jó lehetőséget kínált a munkaerőpiac felmérésére, hiszen júniusban közel ezer pályakezdő diplomás szeretne elhelyezkedni. A kiállítók és a hallgatók igényeihez igazodva idén sokszínű munkaerő-piaci kavalkádot rendeztek az Innovációs és Állásbörzén, tanácsadással, tréningekkel, próbainterjúkkal és szakmai előadásokkal várták a látogatókat.

Félmilliárd forint értékű belvízrendezési beruházás kezdődik Szamosszegen

Több mint félmilliárd forint értékű belvízrendezési beruházás kezdődik ma a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szamosszegen. Gergely Lajos polgármester az MTI-nek elmondta, hogy az 1990 lakosú község önkormányzata 553,2 millió forint 100 százalékos európai uniós pályázati támogatást nyert a belvízelvezető csatornarendszer kiépítéséhez. A befejezés határideje 2014. december 19. A beruházásban 18 kilométernyi belvízelvezető rendszer újul meg, záportározót, átereszeket és 16 ülepítős tisztítóaknát építenek. Több mint 3200 méter hosszú régi vezetékrendszert is kitisztítanak. Gergely Lajos elmondta, hogy Szamosszeget érinti a Szamos-Kraszna-közi árapasztó tározó építése is, a 17 milliárd forint értékű víztározó szintén az év végére készül el. A 51 négyzetkilométeres árapasztó szükség esetén 126 millió köbméter víz befogadására lesz képes, a Szamos árszintjét 60-80 centiméterrel, míg a Tiszáét Vásárosnamény térségében 30-40 centiméterrel csökkenti veszélyes árhullámoknál. A polgármester arról is szólt, hogy a szatmári ivóvízminőség-javító programban ugyancsak érintett Szamosszeg, másik 12 településsel együtt. A térségben 843 millió forintból öt vízművet és vezetékrendszerének egy részét korszerűsítik, 22 ezer ember ivóvíz-ellátását oldják meg. Gergely Lajos elmondta még: Nagydobos községgel társulva tervezik a szennyvíztelep kapacitásának bővítését és a szennyvíz-elvezető hálózat teljes kiépítését, amelyet szintén pályázati támogatásból szeretnének a következő években megvalósítani.

Április 15-től a Miniszterelnökség, illetve a kijelölt tárcák lépnek az uniós és nemzeti támogatások eddigi közreműködő szervezeteinek helyébe

 

Április 15-től a Miniszterelnökség, illetve a kijelölt tárcák lépnek az uniós és nemzeti támogatások eddigi közreműködő szervezeteinek helyébe egy március végi kormányrendelet szerint. A MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. által az Államreform Operatív Programban és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban ellátott közreműködő szervezeti feladatot a Miniszterelnökség veszi át. A Miniszterelnökség az átalakítással kapcsolatban korábban az MTI-nek hangsúlyozta: a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának eredményeképpen minden tárca teljes feladat- és felelősségi köre tisztázódott az általa koordinált operatív programok végrehajtásával kapcsolatosan. Ezt követően csak a tárcák hatékonyságától függ az uniós források felhasználásával összefüggő feladatok teljesítése. Az átalakítás hozzájárul a felelősségi körök egyszerűsítéséhez, egy operatív programhoz egy végrehajtó szervezet tartozik majd.

 

A januári több mint 6 százalékos bővülés után februárban is folytatódott hazánk ipari termelésének növekedése

 

A januári több mint 6 százalékos bővülés után februárban is folytatódott hazánk ipari termelésének növekedése, amely már 8,1 százalékkal haladta az egy évvel korábbi értéket. A kedvező teljesítményhez legnagyobb mértékben a járműgyártás járult hozzá, de az ipari termelés egészséges szerkezetű növekedését mutatja, hogy a feldolgozóipar 13 alágából tízben is termelésbővülést regisztráltak. A KSH adatai alapján 2014. februárban az ipar nemzetgazdasági ágai közül a járműgyártás 15 százalékkal növekedett, a közúti gépjármű gyártása pedig több mint 42 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Figyelemreméltó növekedés volt tapasztalható a bányászat termelésében is, amely 13 százalékkal bővülést mutatott. A feldolgozóipar 7,1 százalékos növekedéssel folytatta kiemelkedő teljesítményét februárban is. Az év első két hónapját tekintve a feldolgozóipar 6,7 százalékkal növekedett, míg a járműgyártás 18,1 százalékkal. 2014 februárjában az ipari termelés mindegyik régióban bővülést mutatott. Hazánk ipari exportja is folytatta növekedését idén februárban, több mint 11 százalékkal bővült. Az exportunk növekedéséhez nagyban hozzájárult a járműgyártás, amelynek feldolgozóiparon belüli részesedése meghaladja a 28 százalékot.